Nyitólap Képek Szülés Baba Vendégkönyv
2008-ban hozzáfogtunk építkezni. A legtöbb ember bolondnak tart emiatt. Van is benne némi igazság, de szeretnénk olyan helyen és olyan házban leélni az életünket, amilyet mi álmodtunk meg. Persze az álmoknak csak a pénztárca szabhat határt. Nem kicsit. :)


Tervezés

Igazából már 2007-ben kezdődött a dolog a tervezéssel. Először szép nagy pincét szerettünk volna (tekintve a lejtős viszonyokat, de egy okos bankos nő azt mondta, hogy beszámítják a pincét is hasznos alapterületként, ezért erről letettünk, mert szocpolt-t is szerettünk volna. El is készült a pince nélküli, viszont nagy melléképületes terv. Már meg is volt a kezdés időpontja: 2008. ápr. 21. Ekkor derült ki, hogy az alapozás 4,5 millió körül van. Akkor mondtuk, hogy állj!
Közben kiderült, hogy mégis lehet pince, köze sincs a szocpolhoz. Akkor újra terveztettünk: melléképület töröl, pince hozzáad, házméret csökkent, kazánház le a pincébe. Garázsunk se lesz, de kinek fáj? Sose lesz pénzünk kocsira. Természetesen újra kellett tervezni a fűtésrendszert is. Egy hülyeségen rögtön buktunk legalább 200 e forintot, meg 2 hónapot.

Költözés

2008. tavaszán kellett eladni a békásmegyeri csoda panelünket, abból terveztük ugyanis megfinanszírozni az önrészt. Akkor kellett szembesülnünk azzal, hogy 2008-ban panelt eladni szinte lehetetlen normális áron. Már kezdtünk megijedni, mikor csoda történt... Jött egy csaj, és megvette kérdés nélkül, sőt a pénzt is átutalta szó nélkül. Persze ez sem ment simán. A szerződéskötés napján kiderült, hogy a bank elfelejtette levenni a széljegyet a Földhivatalnál, pedig erről még hivatalos levelünk is volt. Naná, hogy ki kellett fizetnünk 6000 forintot a már eltávolított széljegy eltávolításához...
Kalandos lakás eladás után májusban sikeresen elköltöztünk Kisterenyére, aholis építkezni szándékoztunk (tekintve, hogy ott vettünk telket). A magyar törvények szerint, ahhoz hogy lakásépítésre szocpolos hitelt vegyünk fel, nem lehet a nevünkön semmilyen ingatlan, vagyis az építkezés idejére húzza meg magát szerencsétlen családos ember magát, ahogy tudja. Fizessen albérletet vagy lakjon csőben. Ezek mind nagyszerű kilátások, miközben amúgy is minden pénzét a házba öli. Nekünk óriási szerencsénk volt, mert a szüleim megengedték, hogy náluk lakjunk, amíg csak akarunk - külön szint állt a rendelkezésünkre, úgyhogy még el is férünk valahogy.

Kezdetek

Minden kezdet nehéz. Főleg egy építkezésé. Megbeszéltük egy brigáddal, hogy ők lesznek a kivitelezők. Persze egy hónapot várnunk kellett rájuk, mert még volt futó munkájuk. Aztán elmentek egy hét szabadságra, aztán közölték, hogy az alsó födémig 2,2 millióért vállalják a dolgot. Akkor hirtelen csuklani kezdtünk, és elkezdtünk gyorsan másik brigádot keresni. Szerencsére találtunk is egyet 1,5 millióért. Emiatt csúsztunk még egy hónapot.

Első látványos dolgok

Apu javaslatára már 2007. őszén megcsináltattuk a bejárót, mert elég mélyen van a telkünk. Áldom az eszét mert így összeállt annyira, hogy a nehéz járművek is be tudtak jönni már tavasszal. A szomszéd is azon hordta be a cuccai nagy részét, mert persze az övé még szétment frissiben...
Közben haladtak a közmű kiépítések. Elég lassan, de szerencsére akadt ismerős, úgyhogy az áram elég hamar meglett, főleg, hogy a haverok segítettek ásni. Kész lett a víz és már befizettük a gázt is. A szennyvizet nem siettettük, mert elég macerás volt (értsd: drága).
Menet közben apu megcsinálta a budit és a felvonulási épületet (levágott lábbal!). Segített keresztapám is, egyem a zuzáját.
Már van valami (legalább kilátás) - május 11.
Kútakna gyártása - július eleje
Faterral megcsináltuk a kútaknát is, széken ülve keverte a betont :)

Az építkezés maga - július

Soha semmi nem úgy van ahogy eltervezik. Ennek ellenére mégis elkezdődött. Először is ástak nekünk egy nagy gödröt. Kiderült, hogy a tervező jóval lejjebb helyezte a házat a földbe, mint indokolt lett volna. Szerencsére a kivitelező szólt, hogy a bejárati lépcsőnk egyelőre fél méterrel a föld alatt van, baj-e?
Július 14.
A lehető legjobbkor kezdték bevezetni a gázt, ugyanis épp arra vártunk, hogy a munkagép be tudjon jönni a frankó bejárónkon, erre egyszer csak, kiemelték a nagy gonddal elföldelt csövünket az árokból - tudniillik oda tervezték a gázcsövet. Később persze másik árkot ástak helyette. Az már csak apróság, hogy egy egész napomba került beásni azt a dupla bányacsövet az eredeti árokba. Földelhettem el újra. A munkások segíteni akarván, meglepetésként berakták a félkész gödörbe a csövet és be is takarták szépen, jó 30 centivel arrébb, mint terveztem. Úgy kellett arrébb húzatni egy markolóval.
A munkagép bement a játszótér felől egy árkon keresztül. Ezek nem szaroznak. Szerencsére közben eleredt az eső. Aztán két hétig el sem állt. Tudni kell, hogy a földmunkának kimondottan nem tesz jót az eső. A gödröknek meg pláne nem, ugyanis beomlanak. Az alapozási gödörnek meg aztán különösképp nem, ugyanis megsüllyedhet a talaj. Éljen!

Július 26.
Hála a lejtős területnek, a víz hamar lefolyt. És elkészült az alap helye! Aztán ez is beázott. Később kiderült, hogy a nagy sietségben (az alatt az egy nap alatt, amíg nem esett) rosszul mérték a hátsó bejárat helyét, és a vasalás kivezetése éppen az ajtó közepére került. Ugyan! Van flex... A vas meg olcsó. Muhaha!
Július 28.
És megtörtént a csoda! Megint elfolyt a víz, az omlásokat helyrerakták, bezsaluzták. Nem ingyen! A plusz földmunkán buktunk vagy 100.000-et simán. Oda se neki, végre betonozunk! A beton Pesten kb. 11-13.000 ft köbméterenként, vidéken 17-19.000. És Pesten drágább építkezni! Sajnos (vagy természetesen) a mixer nem tudta beengedni a betont direkt az alapba, szükség volt egy betonpumpára is. Nógrád megyében nem lehetett betonpumpát találni, Pestről jött egy. Szerencsére óradíjban volt, szinte ingyen... Azért látványos ez a suszterbogár műfaj mixer és mixer között. A beton így jobb minőségű, mint kézzel keverve, úgyhogy nem bántuk, egye fene. Az ember csak egyszer építkezik egy életben. Hiszen egész életében tart :)


Egy kis video a betonpumpálásról. Hát nem gyönyörű?
No, ilyen egy alap. Nem szép, de erős. Mindenki elmondta, hogy ez még Japánban is megállná a helyét. Ez komolyan megnyugtatott.
Július 31.
Das ist ein szerelőbeton.

Augusztus - kiemelkedés

Locsolni, locsloni, locsolni! Hála az égnek, a kutunkban rengeteg víz van, nem kell hálózatról nyomni.
Közben megtörtént a szigetelés lerakása. Ki hinné, nem jól. A szigetelő anyagot túlságosan kihúzták kívülre, ahol darabokra szakadt, a téglák alá meg nem jutott elég. A téglákat alul meg kell vésni, hogy hozzá tudják forrasztani a benti szigetelést, kívülre meg újat kell majd venni. Potom 40.000-es bukta.
Augusztus 5-8.
Végre falazunk! Készül a pince. Minő látványos haladás. Igaz a tégla nem lett elég, de hozattunk olcsóbbat, de ugyanannyi fuvardíjért :(



Van némi koszorúszerűség is már. Jól látszanak a pincehelyiségek. Fura érzés falak közt mászkálni. A pincében lesz kazánház (balra), jobbra valami tároló, vagy szakest szoba, hátrafelé meg egy kézmosó, meg a lépcsőház.
Augusztus 11.
Éééés készül a födém! Gerendák, béléstestek (kefni - ez nem felszólító mód). Csuda! Már nem süt be a nap. A tervező jó fej volt, nem szabványos gerendákat tervezett be, így meg kellett vennünk a hosszabbat drágábban, és levágatni belőlük flexszel plusz pénzért. Tyuhaj!



Augusztus 12-13.
Elkészül az alsó födém. Megint lehet locsolni.

Augusztus 17-24.
Falazni gyorsan lehet. Látványos haladás ismét. A szomszéd is gyorsan halad. Most tudatosul, hogy a kilátásnak (legalábbis részben) lőttek.







Augusztus 25-28.
Elkészül a felső födém. Nem látványos, de annál drágább művelet. Mindenki azon röhög, hogy a tervező 12-es vasat rakatott a betonba, a pillérekbe meg 16-osat. Ez azért mókás, mert a 12-es vas tartja a 16-osat, aminek nem sok értelme van. Mit lehet tenni? Megyünk megint vasért. Közben persze felemelték az árát.


Szeptember - stressz

Kész a födém. Jöhet a tetőtér! Kicsit megemeljük, pillérezünk, koszorúzunk. Remélem, azért még nem temetünk. Fogy az önrész, menni kell bankba. Bank mondja: 40%-nak el kell készülni. Kivitelező mondja: ez 50%. Bank mondja: Majd ha tető alatt lesz, az lesz 40%. Én mondom: Bazz... Keresni kell még pénzt. Várjuk az esőt, hogy legyen szivárvány, és el tudjunk kapni egy koboldot a kis kincses fazekával. Az eső megjött, de szivárvány sehol. Izgi. Pedig szigetelni is kell még kora őszön. A cserepet is meg kell venni, mert most akciós. Meg a faanyag. Meg a munkadíj. Megakur... Ej-ej. Mindenesetre még költségvetésünk, meg födémszék tervünk sincs. Mert csúszik. Végülis nekik nem sürgős. Dehát minek is rohanni? :(
Mikor már minden beborulni látszott, jó szomszédom tanácsára felkerestünk egy hiteltanácsadót. Adott nekünk ő tanácsot jól. A tanács tárgya az OTP volt. Nem szeretjük, de értjük. Ez sem volt ingyen, de bőven megtérült. És még a tető sem volt követelmény. Csak a stabil munkahely. Ámde!
A munkahelyemen kitalálták, hogy nem kell nekem alkalmazottként közreműködni, hejj de jó lenne, ha inkább szerződéssel lennék én ott (ez már itt a világválság előszele volt). Ez önmagában annyira nem gáz, de bankok nem szeretik az ilyet. Egy jó adós legyen alkalmazott, minden számlája legyen fizetve és legyen szép kövér bankszámlája. Ezek persze eleve kizárják egymást. Egyébként ezt pont aznap találták ki, hogy vittem a papírom aláíratni, hogy én mennyire alkalmazott is vagyok. Szerencsére megoldódott a dolog: van másik munkahelyem. Jó munkahely. Szép munkahely. Csak épp be kell járni naponta Pestre. Öe. Potom 2 óra reggel meg este busszal. Az otthoni távmunkához képest más hozzáállást igényel. "Nem kicsit". Éljen a dobozos kaja!




Szép koszorú. Kibontva is.
koszorú

Október - Alagút némi fénnyel

Elkezdődött Pesti (igazából Budai) életem. Ennek azért van jelentősége, mert a kontroll részemről teljesen megszűnt az építkezés felett. Durván egy hónap telt el úgy, hogy érdemi változás nem történt a ház körül. Mondjuk egy cigánygyerek el akarta lopni a csigáról a kötelet, de a szomszédék elkapták. A mai napig fogalmunk sincs, mit akarhatott egy elvágott kötéldarabbal. Bár gyanítom, hogy ezt már csak reflexből próbálta meg: "mégsem megyek el üres kézzel, ha már bejutottam" alapon. Szerencsére más mozdítható nem volt a portán.
Hosszas bankra várakozás után egyszercsak megjött a pénz. Mikor kijött a csaj, hogy felmérje hol tartunk, nem kecsegtetett semmi jóval, aztán mégiscsak kaptunk egy rakás pénzt hirtelen. Hihetetlen volt. Ennek ellenére nem indult meg a munka. Természetesen. Kínunkban elkezdtük a pince szigetelését kívül-belül. Mondanom se kell, hogy akkora eső esett, hogy a pince megtelt vízzel. Egy napig hordtuk ki a vizet vödörrel. Aztán felitattuk szivaccsal faterral kettesben. Ő ült egy sámlin, és szép köröket formázott felitatott felületből. Én meg persze rohangáltam. Szigetelni nem lehet nedves betonra, mert fepuklisodik a szigetelőanyag pörzsöléskor a gőz miatt, aztán kilyukad és nem ér semmit. Két napig bányaventillátor nyomult a pincében, melyet gázpörzsölővel nyomatékosítottunk (egy gáz palack durván 6 rongy, ráment vagy 3). Aztán megcsináltuk a pince belső betonozását, pedig a tetőt jobban szerettük volna. De hát az nem úgy megy, hogy van pénzem, aztán építkezzünk. Rendeljünk anyagot előbb! Szlovákiában olcsó a fa. Haha. Csak épp a forint belezuhant a Mariana árokba hirtelen. És nem akartak a lealkudott összegért fát hozni nekünk. Nomeg, drága jó tervezőnk ugye 7 méteres gerendákat tervezett be amit csak felárért hoznak, mert külön kell vágatni. Az meg aztán idő is. Persze közbejött október 23.-a is. Ez valami csoda folytán a szlovák favágókra is hatással volt, mert emiatt ők is csúsztak még vagy öt napot. Vége a szlovák-magyar örök ellentétnek, északon is ünneplik október 23-at! Éljen!
A cserép is hasonló procedúrán ment keresztül. De ideért. Ez még mindig kevésnek bizonyult. A munkások közben bevállaltak más munkát - természetesen. Na jó, addig toljuk a szigetelést tovább, meg a pincébe ugye muszáj volt a szennyvízcsövezést megcsinálni a betonozás miatt. Lett szép angolaknánk is. Mikor boldogan hazahozta a kivitelező, kiderült, hogy kisebb, mint a luk, ahová rakni akarjuk. Oda se neki: falazni mindig lehet! A csodára még novemberig várni kellett...
betony
szigetelés
szig
Bezzeg, a szomszéd megint lehagyott.
szomszéd

November - Mégis vannak csodák

Hogy-hogynem, november 4.-én jöttek emberek, hogy ők most tetőt fognak csinálni. Még a nap is kisütött. Röpködtek a szelemenek, a szarufák, meg a fogópárok. Azt mondták, hogy egy hét alatt lesz tetőm. A durva az volt, hogy tényleg... Persze nem volt egyszerű ez sem. A mesteremberek felvilágosítottak, hogy a tervezés nem száz százalékos. Azt hitték, meglepődöm. Nyihaha. A gerendákat jóval vastagabbra tervezték, mint indokolt volt. Két fogópár felesleges volt. Szerettünk volna olyan klassz parasztházas támasztókat a fal meg a tető közé, de kiderült, hogy a gerendák közel sem egyenletesen vannak elosztva a kémény miatt, hanem szépen, mint az ovisok a játszótéren. Ez a tervünk itt meghalt, és sosem éled újjá, még a főnix könnyétől sem. :( Üröm az örömben, hogy 24 ezer kemény forintot levontak a munkadíjból. És még némi fánk is maradt. Ez nekem természetes volt, mert beszámoltuk a mennyiségbe az előtetőt is. "Természetesen" a famennyiséget már két hónappal ezelőtt sikerült elszámolni, úgyhogy még a lokális tüzép telepről kellett beszerezni 15 darab valamilyen fát. Minő mák, pont annyi volt nekik. Kissé gyanús. 24 ezres plusszunk itt vált semmivé. No de kit érdekelnek az ilyen apróságok, mikor piroslik a tető?
Rájöttünk, hogy nyílászárók is kellenek. Tündém rohangált két hétig mire találtunk egy olyan helyet, ahol ismertek valakit, akinek a partnercége tud hozni rendes nyílászárót normális áron. Ez is mókásra sikeredett. Rendeltünk nyílászárót egy cégnél. Aztán rájöttünk, hogy van egy közelebbi telepük is Gyöngyösön. Mindkét telephelyre ugyanonnan hozzák a cuccot, ugyanaz a fickó számolta ki nekünk a központban az árakat, és itt persze mégis drágább volt. Ráadásul a Gyöngyösi telephely közelebb van a központhoz. Tündém lement személyesen Gyöngyösre faterral. Kiválasztották a színt (a színkód a katalógusban és a falon persze nem ugyanaz), leírták mi kell - pontosan, papírra. Megjött a visszaigazolás, persze nem az volt rajta amit rendeltünk. Nem sikerült a leírt papírról jól átgépelni a listát. Ezen a ponton gondolkodtam el, hogy most hagyjuk-e abba az egészet, vagy fogjam fel viccesen? Rohangáltunk még egy hétig, és sikerült leelőlegezni a külső nyílászárókat 1 millával (ez a fele). Állat! Közben a kéményről kiderült, hogy túl keskeny - nem baj majd megerőszakoljuk. Félelmetes, hogy a mesterek milyen trükköket tudnak...
Közben folytatódott a szigetelés, és végre elértünk arra a pontra, hogy betakarjuk a pince körüli árkot. Jött egy komoly erőgépes úr, és nekiesett, mint tót a vadkörtének. Sikerült a fél szigetelést legyűrnie, és a biztonság kedvéért még eltörte az angolakna levezető csatornacsövét is. Ezt sikeresen kiigazgatták úgy fél nap alatt. Búcsúzóul az úriember még fellökte az egyetlen épen maradt téglaraklapunkat a biztonság kedvéért. A számonkérésre az "úgyis kell darab tégla is" megdönthetetlen érvrendszerrel válaszolt. Próbálom megszeretni, de még a mai napig nem sikerült.
A decembernek úgy mentünk neki, hogy még mindig nincs meg a tűzfal. Imádkozunk jó időért.
Kezdődik!
tető
skeleton
belül
távolról
cserép
cserép
szép
helyes
vadállat
Törött cső
törött
Egyelőre szöveg nélkül... Tűzfal, nyílászárók, fűtés, villany