Elválasztás vagy elválasztódás?


Az elválasztódás egy hosszú, természetes folyamat...


Elválasztás

Az elválasztás azt jelenti, hogy mi magunk szeretnénk különböző okok miatt abbahagyni a szoptatást, az elválasztódás pedig azt, hogy hagyjuk, hogy gyermekünk addig szopjon, ameddig szeretne.

Természetesen ez így sarkos megfogalmazás. Ha valamilyen oknál fogva, pl. a munkába visszaállás, vagy betegség, vagy távollét (ki tudja, lehet ilyen is) miatt döntünk az elválasztás mellett, akkor sem lehet egyik napról a másikra ezt megtenni. A leszoktatásnak is fokozatosnak kell lennie, mind a baba, mind az édesanya érdekében. Ugyanúgy, mint a hozzátáplálásnak.

Az optimális persze az lenne, ha 6 hónapos koráig kizárólag anyatejet kapna szoptatás útján a baba, és ezután kezdődne az elválasztás a babaételek bevezetése után, kb 1 éves korától kezdve váltanánk ki egyes szopásokat az étkezésekkel. Legalább két éves koráig szopna és utána mindkettőjükön múlna, hogy meddig folytatják még a szoptatást, ekkor már nem “bűn” az elválasztás.

Mivel eldöntöttem, hogy a gyermekemmel leszek 3 évig, egyébként is terveztük a második babát, így egyértelmű volt számomra, hogy nem fogom elválasztani őt idő előtt. Igény szerint szoptattam őt, bár azért ezt az igény szerinti szoptatást sem kell annyira szó szerint venni.

Első gyermekem nagyon igényelte a szopást és volt, hogy még másfél éves korában is egy órán át szopott. Ez rendkívül megterhelő volt. Próbálkoztam, hogy figyelemeltereléssel, illetve vizet kínálva szoptatás helyett ritkítsam a szoptatások számát, de egy-egy megfázás alkalmával újra visszaálltunk a korábbi gyakoriságra. Ilyenkor bizony többször is eszembe jutott, hogy meddig mehet ez még így és talán jobb lenne, ha végleg leszoktatnám a szopizásról, mert egyszerűen már nem bírtam energiával. Az elválasztás folyton ott lebegett a szemem előtt, de nem akartam őt elválasztani, csak az én fáradtságom miatt.

18 hónaposan kezdtük el az éjszakai szoptatás elhagyását. Addig csak a mellemen volt hajlandó elaludni, saját kiságyában, a nagyágyban összebújva, vagy ringatással, sétálgatással sem tudtam korábban elaltatni. Arról nem is beszélve, hogy ekkor már jókora súlya volt a babónak, nem lehetett fél órákon át cipelni.

Megbeszéltük, hogy éjszaka aludni kell amíg sötét van, ha éjjel felébred, akkor elhelyezkedik kényelmesen, becsukja a szemét, majd alszik tovább. Ha nagyon szomjas lenne, akkor esetleg vizecskét kap a kulacsából. Nem is tudom mennyire értette meg, amit mondtam neki, illetve mennyire tudta megkülönböztetni az éjszakát, azt, hogy neki most még továbbra is aludnia kellene, de próbálkoztunk. Az esti szopizásnál nem hagytam elaludni, azt akartam, hogy szopi után a kiságyában aludjon el. A szopizás persze nagyon hiányzott neki és két hét telt el úgy, hogy a szopi után állva ringattam és énekeltem neki, mire megnyugodott. Amikor elaludt betettem a kiságyába. Éjjel vizet kínáltam neki és csak reggel 5 óra tájban szopiztunk újra.
A következő lépés az volt, hogy este a szopi után még ringattam kicsit, de aztán míg ébren volt betettem az ágyába és fogtam a kezét, úgy énekeltem. Ez sem tetszett neki, de egy hét alatt megszokta, és maradtunk ennél. Eltelt vagy 2 hónap, mire természetesnek vette, hogy a szopi után bebújik az ágyba és ott alszik el. (A drasztikusabb megoldást választóknak megemlítem, hogy próbálkoztunk előtte mással is, de a kimegyek a szobából és visszanézegetek, megnyugtatom, majd megint kimegyek, illetve az apa projekt is hisztérikus sírásba torkollott, aminek több alkalommal is görcsös levegő utáni kapkodás és hányás lett a vége.)

Két éves kora körül már csak napi 1-2 szopi volt, de mindezt nekem kellett lecsökkentenem, és megbeszélni vele, mert ő továbbra is igényelte.
Terhességem idején már csak egyszer szopizott, de a kistesó megszületését követően újra visszaállt a féltékenység miatt 1-2 hónapig a gyakoribb szopizásra.

Ekkor már majdnem 3 éves volt és úgy gondoltam el fogom őt választani, vagyis szépen fokozatosan le fogom őt szoktatni a szopásról.

Észérvekkel ez nem megy, hiszen, ez a gyermeknek érzelmi alapú szükséglet. Leginkább az hatott nála, hogy a kistesónak nem marad elég tejecske, ha ő kiszopizza, és a kicsi még nem ehet mást, mint ő. Ez persze nem volt igaz, hiszen ha ketten szopiznak, akkor a tej is több, de ő csak így érezhette, hogy le kell szoknia. Másik fontos dolog volt, hogy hamarosan kezdődött az ovi és mivel ő nagyon várta már, megbeszéltük, hogy az ovisok már nem ciciznek. Ezt kezdte elfogadni és egyre többször fordult elő, hogy nem szopizott egész nap. Végül az utolsó szopi után már csak nevettünk rajta, hogy ő szopni akar.

Ismerőseim közül sokan mondják, hogy a babájuk 7-8-9 hónapos kora körül, vagy később is, magától abbahagyta a szopást, szinte egyik napról a másikra.
Olyan is volt, aki elválasztotta a babáját kb 3 hónaposan és inkább a tápszert választotta, mert romlott ételt evett és nem akarta, hogy a babának baja essen.
Többen is voltak, akik annak ellenére, hogy a szüléssel minden rendben ment, és meg is szoptatta még a szülőszobán a babát, mégsem sikerült később a szoptatás, talán azért, mert a csecsemősnővérek megetették a babát és utána már nem akarta elfogadni az anya mellét. Olyan is volt, aki egyszerűen nem akarta elfogadni, hogy a babának 3 óránál gyakrabban kell szopnia annak érdekében, hogy neki elég teje legyen és a baba is megfelelően gyarapodjon, és ez vezetett a tápszerezés kezdetével az elválasztáshoz.
Minden ilyen nehéz esetben volt, aki az elválasztás mellett, volt, aki a fejés és cumisüvegből etetés mellett döntött. Ezeket a döntéseket nem könnyű meghozni. A lelkiismeretfurdalás sokszor megnehezíti a dolgunkat, hiszen senki sem akar rossz anya lenni, és csalódást okozni saját magának, a családjának, a barátoknak. Meg kell találni az egyensúlyt, ami mindenkinek (édesanya és baba) jó.

Elmondható, hogy a szoptatás során rengeteg problémával találjuk szembe magunkat, mégis, az, hogy a baba meddig kapjon anyatejet, szinte csak rajtunk múlik.
Legtöbb esetben van mód rá, hogy ha a szoptatás semmiképpen nem megy, akkor is fejjünk és ily módon a baba megkaphatja az anyatejet még sokáig, akár a tápszer mellett is.
Az elválasztást nem kell siettetni, lehetőleg ne hagyjuk abba idő előtt, és törekedjünk arra, hogy a baba magától válassza el magát akkor, amikor akarja.
Nagyon nehéz időszak ez, és rettentően megterhelő az anyának, hiszen 24 órás szolgálatban vagyunk ilyenkor és még sokáig, mégis ha van elég kitartásunk, akkor sikerülhet elkerülni az elválasztást és a baba igényeinek megfelelően szoptathatunk még sokáig.

Megelőzhetjük az idő előtti elválasztást, ha a szoptatás megkezdése előtt sokat olvasunk a szoptatásról és a szoptatási nehézségekről. Tudom, hogy a terhesség alatt általában szép dolgokról szeretünk olvasgatni és nem a problémáktól, hiszen ezzel is próbáljuk ösztönösen megóvni magunkat a bajtól. Mégis a szoptatási problémák és azok megoldásának olvasgatása magabiztossággal tölthet el. Az elválasztás legtöbb esetben azért kezdődik meg idő előtt (6 hónapos kor előtt), vagy drasztikusan gyorsan, mert nem tudjuk a megoldást egy problémára, és amikor már benne vagyunk, hirtelen kérdezősködünk sokszor olyanoktól, akiknek nem volt ilyen tapasztalatuk, vagy olyan tanácsokkal látnak el minket, ami nem hozza meg a várt eredményt, s csak csalódást okoz.

Optimális szoptatás esetén, ami az igény szerinti szoptatást jelenti, valamint mind a baba, mind az anya alkalmas a szoptatásra, az elválasztás, mint kifejezés nem létezik. Az elválasztás ilyen esetekben inkább elválasztódás, ami 6 hónapos kor körül, a baba számára megfelelő ételek kóstolgatásával kezdődik. A cél ekkor még nem az, hogy kiváltsunk egy szoptatást az étkezéssel, mert ekkor még nagy valószínűséggel nem a klasszikus napi 5-szöri alkalommal szopik a baba, hanem gyakrabban. A cél az, hogy megismerje az ízeket, megismerkedjen a kanállal, egy újfajta étkezési móddal, egy újfajta állaggal, szagokkal, érzésekkel és megpróbáljuk ezt a számára legkellemesebbé tenni. Senki ne várja, hogy rögtön deciket egyen a gyerek, mert ez nem fog menni.
Hónapokig, akár még egy éves korán túl is eltarthat ez az időszak és, ha a gyarapodása megfelelő, vagy legalábbis nem csökken, akkor legyünk nyugodtak és ne erőltessük, ne tömjük, nem is tudjuk, hiszen ő azt el fogja utasítani.
Egyszer csak eljön az az időszak, vagy az az étel, ami megtetszik a kicsinek, és vidáman fog falatozni belőle. Lehet, hogy lesz olyan alkalom is, amikor már “eleget” eszik, mégsem fog még csökkenni a szopások száma.
Legyünk rugalmasak és nincsenek szabályok, napirendek, amiket be kell tartani, csak a saját ritmusunk (babáé és mamáé). Igazíthatjuk magunk is a szoptatások gyakoriságát, ritkíthatjuk is, ha eleget eszik mellette, de ettől még nem kell elválasztani őt. Optimális esetben ő maga fogja elutasítani a mellet akkor, amikor már a napi egyéb ételek mennyisége fedezi az ilyen irányú szükségleteit, és nem érzi szükségét az anyamell adta egyéb “örömöknek” sem (értsd: komfortszopás).

Ha megoldjuk, hogy éjjel már ne szopjon, mert elviselhetetlennek érezzük a fáradtságot, akkor a nappali étkezések, szoptatások még sokáig megmaradhatnak, és a baba, illetve gyermek még sokáig élvezheti az anyatejes táplálás áldásos hatását és szeretetteljes élményét.

Ne tartsuk kényeztetésnek és engedjünk neki eldönteni, hogy mikor szeretne leszokni róla. Ugyanakkor nem kell alávetnünk magunkat a “gyermeki terrornak” sem (a hisztivel zsarolásra gondolok). Tartsunk kellő egyensúlyt, ami a gyermeknek és nekünk is megfelel, a kicsik eleinte nehezen érthetnek meg egy ilyen változást (mint pl. az éjjeli szopistop), ám hamar alkalmazkodnak, ha érzik, hogy erre tényleg szükség van és a változtatás elkerülhetetlen.

Így az elválasztás és az elválasztódás egybemosódhat, és nem okoz nyugtalanságot senkinek.






Otthon vagy a kicsivel?
A legjobb alkalom arra,
hogy megtanulj angolul,
saját időbeosztással egy
különleges angol
nyelvkönyvből:


Kezdő Angol nyelvkönyv

További cikkek:

Testvérek szoptatása - - - Szoptatási tapasztalataim - - - A bimbóvédő védelmében

Igény szerinti szoptatás - - - Szoptatással kapcsolatos hasznos weboldalak

Ki segíthet a szoptatásban? - - - A szoptatási szaktanácsadó

Hordozókendős tapasztalatok
- - - Hordozókendős linkgyűjtemény - - - Otthoni játékötletek

Mondóka-tár

Távmunka információs lap - - - A legjobb ANGOL NYELVKÖNYV !! - - - Kosárfonás blog

Egészségmegőrzés cikkek - - - Természetes étrendkiegészítők


© 2009 Elválasztás vagy elválasztódás? ©

Külső hirdető cégeket is használunk hirdetéseink megjelenítésére. Ezek a cégek felhasználhatnak egyes adatokat (nem használhatják fel azonban nevét, e-mail címét vagy telefonszámát) ezen vagy más webhelyen végzett látogatásáról, annak érdekében, hogy megfelelő (és Önt érdeklő) hirdetéseket biztosíthassanak.
Ha további tájékoztatást szeretne kapni erről a gyakorlatról, kérjük, kattintson ide.